Óvodai előkészítő szakasz/EYFS (óvodától az óvodáig, 2-5 éves korig)
A koragyermekkori alapozó szakasz (EYFS) meghatározza a 2 és 5 év közötti gyermek tanulásának, fejlődésének és gondozásának normáit.
● AZ EYFS NÉGY TÉMÁVAL ÉS ALAPELVEL RENDELKEZIK
● Tanulás és fejlődés
● Pozitív kapcsolatok
● Támogató környezetek
● Egy egyedi gyermek
A gyermekek beszélt nyelvének fejlődése mind a hét területre kiterjed.tanulás és fejlődés. A gyermekek oda-vissza interakciói már koránaz életkor képezi a nyelvi és kognitív fejlődés alapjait. A számés a felnőttekkel és kortársaikkal folytatott beszélgetéseik minősége a program soránegy nap egy nyelvileg gazdag környezetben kulcsfontosságú. Azzal, hogy megjegyzéseket fűzünk a gyerekeknek ahhoz, amitérdeklődnek vagy csinálnak, és új szókinccsel visszhangozzák a szavaikathozzátéve, a szakemberek hatékonyan fejlesztik a gyermekek nyelvét. Gyakran olvasnakgyerekeknek, és aktívan bevonja őket történetekbe, ismeretterjesztő művekbe, mondókákba és versekbe,majd széleskörű lehetőségeket biztosítva számukra új technológiák használatára és beágyazásáraszavak sokféle kontextusban lehetőséget adnak a gyerekeknek a kiteljesedésre.beszélgetés, történetmesélés és szerepjáték, ahol a gyerekek megosztják egymással gondolataikattámogatás és példamutatás a tanáruktól, valamint érzékeny, ösztönző kérdésekhogy részletesebben kifejthessék, a gyerekek megszokják a gazdag szókincs használatátés a nyelvi struktúrák.
A gyermekek személyes, szociális és érzelmi fejlődése (PSED) kulcsfontosságú ahhoz, hogy egészséges és boldog életet éljenek, és alapvető fontosságú kognitív fejlődésük szempontjából. Személyes fejlődésük alapját azok a fontos kötődések képezik, amelyek formálják társas világukat. A felnőttekkel való erős, meleg és támogató kapcsolatok lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy megtanulják megérteni saját és mások érzéseit. A gyermekeket támogatni kell az érzelmek kezelésében, a pozitív énkép kialakításában, az egyszerű célok kitűzésében, a saját képességeikbe vetett bizalomban, a kitartásban és a vágyaik elérésében, valamint a szükség szerinti figyelemfelhívásban. Felnőtt modell és útmutatás révén megtanulják, hogyan gondoskodjanak a testükről, beleértve az egészséges étkezést is, és hogyan kezeljék önállóan személyes szükségleteiket.
A többi gyerekkel való támogatott interakció révén megtanulják, hogyan kössenek jó barátságokat, működjenek együtt és oldják meg békésen a konfliktusokat. Ezek a tulajdonságok biztonságos alapot biztosítanak, amelyre építve a gyerekek sikeresek lehetnek az iskolában és később az életben.
A testmozgás létfontosságú a gyermekek sokoldalú fejlődésében, lehetővé téve számukra, hogy boldog, egészséges és aktív életet éljenek.7 A nagy- és finommotoros élmények fokozatosan fejlődnek a kisgyermekkor során, kezdve az érzékszervi felfedezésekkel és a gyermek erejének, koordinációjának és képességeinek fejlődésével.
Helyzettudatosság fejlesztése hason fekvés, mászás és játék révén, tárgyakkal és felnőttekkel egyaránt. Játékok létrehozásával és játéklehetőségek biztosításával, beltéren és kültéren egyaránt, a felnőttek támogathatják a gyermekeket törzsizomzatuk, stabilitásuk, egyensúlyuk, térbeli tájékozottságuk, koordinációjuk és mozgékonyságuk fejlesztésében. A nagymotoros készségek megalapozzák az egészséges test, valamint a szociális és érzelmi jólét kialakulását. A finommotoros kontroll és a precizitás segíti a kéz-szem koordinációt, ami később összekapcsolódik a korai írás-olvasási készséggel. A kis világ tevékenységeinek, kirakós játékoknak, művészeti és kézműves foglalkozásoknak, valamint a kis eszközök használatának gyakorlásának ismételt és változatos lehetőségei, felnőttek visszajelzésével és támogatásával, lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy jártasságot, kontrollt és magabiztosságot fejlesszenek.
A gyerekek számára kulcsfontosságú, hogy életre szóló olvasásszeretet alakuljon ki. Az olvasás két dimenzióból áll: a nyelvi megértésből és a szó szerinti olvasásból. A nyelvi megértés (ami mind az olvasáshoz, mind az íráshoz szükséges) a születéstől kezdődik. Csak akkor fejlődik ki, amikor a felnőttek beszélgetnek a gyerekekkel a körülöttük lévő világról és a velük együtt olvasott könyvekről (mesékről és ismeretterjesztő könyvekről), és együtt élvezik a mondókákat, verseket és dalokat. A később tanított képzett szó szerinti olvasás magában foglalja mind az ismeretlen nyomtatott szavak kiejtésének gyors kidolgozását (dekódolás), mind az ismerős nyomtatott szavak gyors felismerését. Az írás magában foglalja az átírást (helyesírás és kézírás) és a fogalmazást (gondolatok artikulálása és beszédben való strukturálása az írás előtt).
A számok terén szerzett erős ismeretek elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy minden gyermek elsajátítsa a matematikai teljesítményhez szükséges építőelemeket. A gyerekeknek képesnek kell lenniük magabiztosan számolni, mélyreható ismereteket kell szerezniük a 10-ig terjedő számokról, a köztük lévő kapcsolatokról és a számokon belüli mintázatokról. Azzal, hogy gyakori és változatos lehetőségeket biztosítunk ennek a megértésnek az építésére és alkalmazására – például apró kavicsok és tízes keretek használatával a számolás megszervezéséhez –, a gyerekek egy biztos tudás- és szókincsbázist fejlesztenek ki, amelyre a matematika elsajátítása épül. Ezenkívül fontos, hogy a tanterv gazdag lehetőségeket biztosítson a gyerekek számára térbeli gondolkodási készségeik fejlesztésére a matematika minden területén, beleértve az alakzatokat, a teret és a mértékeket. Fontos, hogy a gyerekek pozitív hozzáállást és érdeklődést fejlesszenek ki a matematika iránt, mintákat és kapcsolatokat keressenek, összefüggéseket fedezzenek fel, „próbálkozzanak”, beszéljenek felnőttekkel és társaikkal arról, amit észrevesznek, és ne féljenek hibázni.
A világ megértése magában foglalja a gyermekek irányítását a fizikai világ és a közösségük megértésében. A gyermekek személyes tapasztalatainak gyakorisága és sokszínűsége növeli a körülöttük lévő világról alkotott ismereteiket és érzéküket – a parkok, könyvtárak és múzeumok látogatásától kezdve a társadalom fontos tagjaival, például rendőrökkel, ápolókkal és tűzoltókkal való találkozásig. Ezenkívül a történetek, ismeretterjesztő művek, mondókák és versek széles választékának hallgatása elősegíti kulturálisan, társadalmilag, technológiailag és ökológiailag sokszínű világunk megértését. A fontos ismeretek elsajátítása mellett ez bővíti az olyan szavakkal való ismeretségüket, amelyek a különböző területeken is segítik a megértést. A gyermekek szókincsének gazdagítása és bővítése támogatja a későbbi olvasásértést.
A gyermekek művészi és kulturális tudatosságának fejlesztése támogatja képzelőerejüket és kreativitásukat. Fontos, hogy a gyerekeknek rendszeres lehetőségük legyen a művészetekkel való foglalkozásra, lehetővé téve számukra, hogy a média és az anyagok széles skáláját felfedezzék és használják. A látottak, hallások és részvételük minősége és változatossága...kulcsfontosságú a megértésük, önkifejezésük, szókincsük és a művészeteken keresztüli kommunikációs képességük fejlesztéséhez. Tapasztalataik gyakorisága, ismétlődése és mélysége alapvető fontosságú ahhoz, hogy fejlődjenek a hallottak, reagálnak és megfigyeltek értelmezésében és megbecsülésében.